Építsünk hidat a generációk között: az Y generáció

Építsünk hidat a generációk között: az Y Generáció jellemzői a munkahelyen. Mit is jelent valójában Y generációsnak lenni? Hogyan látja az Y generáció a világot, a karriert és a technológiát? Mit tehetünk, és hogyan tudunk kapcsolódni az Y generációhoz? Ne maradj le, kövesd a blogunkat!

2/24/202516 perc olvasás

Néhány hete egy cikksorozatot indítottunk a generációkról, amelyben a generációk alapfogalmait és az X generáció jellegzetességeit helyeztük górcső alá. Ha még nem olvastad a blogcikk sorozatunk első részét, akkor itt az ideje bepótolni, hiszen a jobb megértés miatt nem lenne jó, ha valamiből kimaradnál.

A sorozatunk második részében elérkeztünk az Y generációhoz, amely az 1980-1994 között születetteket jelenti. De mit is jelent valójában Y generációsnak lenni? Hogyan látják a világot, a karriert és a technológiát? Amikor majd a cikk olvasása közben erősen bólogatsz, mindig emlékezz arra, hogy egyik generáció sem jobb, vagy rosszabb a másiknál, egyszerűen csak más!

Építsünk hidat a generációk között: az Y generáció

Y generáció: A kettészakadt generáció

Az Y generációt nem véletlenül hívjuk kettészakadt generációnak, amely az 1980-as és a 90-es években születettek közötti óriási különbségéből fakad.

Az 1980-as évek elején születettek még iskolaköpenyt hordtak, kisdobosok voltak és az iskolai ünnepélyeken úttörő dalokat énekeltek. Az idősebbek még mindig az analóg világban nőttek fel, inkább csak tv meg rádió volt, más nem igazán. Telefonálni csak két forintossal tudtak a lakótelepi ház udvarán lévő telefonfülkéből, majd három évet kellett várni a vezetékes telefonra, mire beszerelték. Kezdetben a tévéjátékok voltak a menők, majd a Commodore 64-en játszották a kazettán vagy a floppyn lévő játékokat miközben vadul tekerték a joysticket. A zenét magnóról hallgatták, és a kívánságműsorból vették fel a kedvenc számaikat, és veszettül odavoltak amikor megkapták az első walkmenüket. Persze a walkman ette a ceruzaelemet, és ha túl sokat hallgatták elég gyorsan lemerült, így jobb híján ceruzával kellett tekerni a kazettát, hogy minél tovább bírja az elem. Amikor mesét néztek gyerekként, akkor a Kockásfülű nyulat és a Nagy Ho-ho horgász meséit nézték, későbbiekben meg vadul hódított vasárnap délután a Kacsamesék és ahogy Dagobert bácsi hatalmas fejest ugrik a töménytelen mennyiségű pénzébe.

Az 1990-es évek elején születettek már nem ismerték az úttőrő dalokat, és nem voltak kisdobosok sem, a  rendszerváltás után születtek. Nem tudják milyen volt hordani a nylon anyagból készült iskolaköpenyt, nem ismerték a meséinket, és utána kell nézni, hogy ki volt tulajdonképpen a New Kids on the Block zenekar, vagy akár Diana walesi hercegnő. Igaz még ők is úgy születtek, hogy nem volt internet, de a 90-es évek szülöttei csak 1-2 évesek voltak, amikor az internet mindennapossá vált, így nagyon korán belenőttek a digitális világba. Ők sosem ismerték azt az időszakot, amikor az információ nem volt azonnal elérhető, és teljesen természetes volt nekik az online kapcsolattartás és a digitális térben való létezés. Ez a különbség ami tulajdonképpen kettészakítja ezt a generációt, mert a digitális világba kicsiként való belenövés igencsak meghatározza, mennyire komfortosan mozognak az online térben. Ez az, ami meghatározza a gondolkodásmódjukat, kapcsolataikat, munkához való hozzáállásukat, vagy akár a fogyasztási szokásaikat.

Y generáció: Az első digitális generáció

Az Y generáció volt az első, amely testközelből tapasztalta meg a mobiltelefonok elterjedését, a közösségi média hatását és az online világ mindennapossá válását. Számukra az internet nem egy extra lehetőség, hanem a hétköznapok természetes része – egy eszköz, amelyen keresztül információt szereznek, kapcsolatokat építenek és elintézik a dolgaikat.

Ma már szinte minden – a vásárlás, az utazás, a tanulás, sőt, még az álláskeresés is – egyre inkább az online térben zajlik. Ezzel párhuzamosan a hagyományos tanulási és információszerzési módszerek háttérbe szorultak. Az Y generáció tagjai már nem feltétlenül a szüleikhez vagy a tanáraikhoz fordulnak, ha valamire kíváncsiak – sokkal inkább az interneten keresik meg a válaszokat.

Számukra a tanulás nem egyirányú folyamat, ahol az idősebbek vagy a könyvek adják át a tudást a fiatalabbaknak. Inkább egy folyamatosan változó, interaktív élmény, ahol az információ gyorsan, rugalmasan és személyre szabottan érhető el.

Y generáció hogyan hat az internet a gondolkodásunkra
Y generáció hogyan hat az internet a gondolkodásunkra

Hogyan hat az internet a gondolkodásunkra?

Az emberi agy eredetileg a lineáris gondolkodásra épült, azaz minél többet olvasunk, annál jobban fejlődik a problémamegoldó képességünk és a mélyebb összefüggések felismerése. Azonban a digitális világ térhódításával egyre inkább a gyors, töredezett információfogyasztás vált jellemzővé. Ma sokkal inkább rövid, könnyen befogadható tartalmakból tájékozódunk, ami hosszú távon igen nagy hatással van a gondolkodásunkra, amely már ma is kézzelfoghatóan tapasztalható. Azaz, ha hozzászokunk a felszínes információfeldolgozáshoz, nehezebben látjuk át az összefüggéseket, kevésbé tudunk egy-egy témában elmélyedni, és ez a problémamegoldásunkra is kihatással van.

Az internet fejlődésével egyre kevesebb dolgot kell megjegyeznünk, mert igazából minek, ha minden egy kattintásra van? Ez pont ahhoz vezet, hogy egyre inkább megelégszünk a felületes tudással. Ezen a ponton feltenném a kérdést, vajon ez mennyire jó nekünk?! Tegye fel az a kezét, aki tudja mondjuk a bátyja vagy a barátnője mobilszámát fejből? Na hányan véreztetek itt el? :)

Az Y generáció számára a digitalizáció nem csupán egy technológiai fejlődés, hanem egy teljes szemléletváltást is jelent. Az internet és a közösségi média elterjedésével a világ kitágult számukra, a lehetőségeik megsokszorozódtak, és ezzel együtt az élethez való hozzáállásuk is gyökeresen megváltozott. Ők azok, akik talán a legtöbbet vitáztak a szüleikkel és nagyszüleikkel – nem azért, mert tiszteletlenek lettek volna, hanem mert a hagyományos tekintélytisztelet helyett inkább a saját útjukat keresték. Nem vakon követték az idősebbek tanácsait, hanem függetlenebbek, önállóbbak lettek, és sokszor inkább a kortársaik véleményére hagyatkoztak. A szülők próbálták tanulásra ösztönözni őket, és ez sikeres is volt – az Y generáció végül az egyik legiskolázottabb nemzedékké vált.

A zenehallgatás korábban közösségi élménynek számított, és amíg a fényképeken mindenki harminckét foggal ott mosolygott, addig a csoportképek helyét fokozatosan átvették a szelfik. A közösségi élmények helyett a világ elindult az idividualizálódás felé, és sokkal inkább a saját élmények kerültek a középpontba.

Az online világban az önkifejezés lett a legfontosabb elem. Az Y generáció nem csupán olvasója a tartalmaknak, hanem aktív résztvevője is. A személyes történetek, a megosztom a habos csokoládés sütim és kávém képét mindenkivel, mert olyan finom, a szakmai, blogok és a közösségi médiás megosztások új korszakot teremtettek, amelyben az egyén szerepe kiemelkedőbb lett, mint valaha.

Az Y generáció: az élmények, a digitalizáció és az önkifejezés generációja

Nem véletlen, hogy az influenszerek és a véleményvezérek kultúrája is ebben az időszakban indult virágzásnak. Az Y generáció tagjai azok, akik először fordultak inkább kortársaik véleménye felé ahelyett, hogy az idősebbek tanácsaira hallgattak volna.

Számukra az élet nem csupán munkáról vagy karrierről szól – legalább annyira fontosak az élmények és a különleges pillanatok is. Ők voltak az elsők, akik számára egy egzotikus utazás, egy fesztivál vagy egy különleges gasztroélmény nemcsak egy emlék, hanem egy megosztandó történet is lett. Ha nincs róla poszt a közösségi médiában, szinte olyan, mintha meg sem történt volna.

Az Y generáció megtanulta a szüleitől, hogy a barátok nagyon fontosak, viszont a barátokkal való kapcsolattartás módja teljesen megváltozott, és az internet vált a barátságok fenntartásának legfontosabb eszközévé. A közösségi média, az üzenetküldő appok és a csoportos chat-ek elengedhetetlen részévé váltak a társas életüknek. A kapcsolatok fenntartása már nem feltétlenül igényli a fizikai jelenlétet – az online világban éppúgy lehetséges egy baráti kör aktív tagjának maradni, mint a való életben.

Y Generáció: fókuszban az élmények
Y Generáció: fókuszban az élmények

A szabadság és az elköteleződés kérdése

Az Y generáció számára a függetlenség és a szabadság érzése kiemelten fontos, nemcsak a munkában, hanem a magánéletben egyaránt. Előbb inkább halmozzák az élvezeteket, és csak jóval később alapítanak családot, mint az előző generációk. Sokkal hosszabb időt töltenek tanulással vagy önmaguk keresésével, vagy az élmények hajszolásával és megélésével. Itt csorog be az a bizonyos "mamahotel" jelenség, hogy sokkal hosszabb ideig maradnak a szülői házban, vagy később egy-egy élethelyzetük megváltozásakor akár vissza is költöznek. Az elköteleződés számukra nagyobb kihívást jelent – legyen szó karrierről vagy magánéletről – hiszen mindig ott van bennük a kérdés: vajon létezik-e ennél még jobb lehetőség?

Sokan hajlamosak őket elköteleződésre képtelennek vagy túlzottan válogatósnak tartani, pedig valójában csak olyan életet szeretnének kialakítani, amely nem csupán a kötelezettség és feladatok halmaza, hanem egyben örömforrás és önmegvalósítás is.

Számukra az élet nem egy előre kijelölt út, hanem egy folyamatosan alakuló történet, amelyben az egyéni szabadság, a kapcsolatok és a megélt pillanatok legalább olyan fontosak, mint a hagyományos értelemben vett siker.

Y generáció és a közösségi média
Y generáció és a közösségi média

Az Y generáció kihívásai: stressz, kiégés és pénzügyi bizonytalanság

A korábbi generációk számára az élet sokkal lassabb volt, kiszámíthatóbb volt, azon az egy-két munkahelyen ledolgoztak 20-40 évet, onnan is mentek nyugdíjba. Az Y generáció tagjai már olyan folyamatos nyomás alatt élnek, amit a szüleik már el sem tudnak képzelni. A folyamatos teljesítménykényszer, az állandó verseny és rohanás, a magas elvárások gyakran vezetnek stresszhez és kiégéshez, miközben a jövő kiszámíthatatlansága is folyamatos bizonytalanságot szül bennük. Lesz e munkahelye jövőre is? Meddig kell vajon dolgoznia? Tíz év múlva létezik még egyáltalán a szakmája vagy megcsinálja egy robot? 

A hosszú távú döntések meghozatala számukra emiatt különösen nehéz, hiszen a világ folyamatos átalakulásával egyre nehezebb stabil alapokat teremteni, mint korábban. A hagyományos életút – tanulás, karrierépítés, családalapítás – már nem feltétlenül olyan egyértelmű számukra, mint az előző generációknak, ami még inkább növeli a belső feszültséget. Mindezek hatására egyre többen fordulnak mentálhigiénés szakemberekhez, pszichológusokhoz vagy coachokhoz, felismerve, hogy a mentális egészség ugyanolyan fontos, mint a szakmai siker. Az Y generáció kevésbé fél segítséget kérni, és egyre tudatosabban igyekeznek megtalálni a belső egyensúlyukat ebben a kihívásokkal teli világban. Régen nem jártak pszichológushoz vagy inkább titkolták, nehogy valaki kettyósnak nézze őket. Most meg több ember jár pszichológushoz, mint aki nem, ez is mutatja azt, hogy egyre több segítség kell a kihívások feldolgozásához.

Itt álljunk meg egy pillanatra és tekintsünk vissza egy gondolat erejéig az X generációra (1965-1979). Számukra a siker mércéjét a mély szakmai tudás, a maximalizmus, a biztos anyagi háttér, a lojalitás jelenti. Rengeteget dolgoznak, akár túlórázni is hajlandóak, és türelmesen megvárják amíg a szorgalmuk és maximalizmusuk révén megkapják azt a jól megérdemelt fizetésemelést és előléptetést.

Ezzel szemben az Y generáció számára a karrier és a fizetés inkább egy lehetőség az önmegvalósításra és az élmények finanszírozására. Ők nem akarnak feltétlenül egyetlen munkahelyen maradni évtizedeken át, inkább keresik azokat a lehetőségeket, ahol fejlődhetnek és ahol kikérik és számít a véleményük is. Sokkal kevésbé tűrik a merev hierarchiát, inkább a partneri szemléletet részesítik előnyben, ezért a hagyományos munkahelyi struktúrákban gyakran a mai napig nehezen találják meg a helyüket. Ha egy munka nem nyújt nekik elég kihívást és élményt, vagy akár gyors előléptetést, türelmetlenek, és viszonylag rövid időn belül új lehetőségeket keresnek, ezért akár 2-3 évente is más munkáltatóhoz mennek dolgozni. Fontos nekik a munka-magánélet egyensúlya, és ők nem akarják a vérüket áldozni a munka oltárán, amit a X-esek nagyon nehezen értenek meg, amikor kiesik a toll a kezükből mondat közben, mert lejárt az a bizonyos munkaidő.

Az Y generáció a munkahelyen

Ez a hozzáállás gyakran konfliktust szül a munkaadók és az Y generációs munkavállalók között. Az idősebb vezetők nehezen értik meg, hogy az új generáció miért nem hajlandó hosszú éveken át várni egy előléptetésre, miért kérdőjelezik meg a szabályokat és a jól bevált régi megoldásokat? Miért nem elégszenek meg azzal, hogy „így szoktuk csinálni”? Az új élmények és megoldások keresésével sokkal innovatívabbak, kreatívabbak és jellemzően a gyors, új, és hatékonyabb megoldásokat keresik. A 9:00-17:30-ig tartó munkaidő és az irodába való bejárás már lejárt lemez. A rugalmas munkaidő, a home office lehetősége és a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása számukra már egy alapvető elvárás.

Az Y generációs munkavállalók azokat a vezetőket fogadják el, akik meghallgatják őket, nyitottak a véleményükre és elismerik a digitális tudásukat. Ez egyfajta generációs konfliktust is szül, hiszen az X generációs vezetők nehezen fogadják el, hogy a fiatalabb munkavállalók nemcsak hogy másképp gondolkodnak, hanem gyakran olyan készségekkel is rendelkeznek, amelyek nélkülözhetetlenek a modern üzleti világban és ők pedig kevésbé rendelkeznek ezekkel a képességekkel. Jobbak a digitális képességeik, innovatívabbak, jobb és erősebb a nyelvtudásuk, ezért féltik is a pozíciójukat az Y generációtól. Egy Y generációs inkább azt vallja, hogy akkor hajlandóak inkább tanulni egy idősebbtől, ha az idősebb is hajlandó tanulni tőlük. Fontos ezeket a kapcsolódásokat megkeresni és élni is velük, ezzel a X generáció is jobban ki tudja vívni az Y-os generáció tiszteletét.

Az internet megjelenésével egy új korszak tanúi lehetünk, ahol az elmélyült tudás, ami régen nagy érték volt, a munkaerő piacon már nem feltétlenül jelent versenyelőnyt. A világ egyre inkább afelé halad, hogy elegendő egy felszínes tudás, hiszen ha valamire szükség van, azt bármikor megkereshetjük az interneten. A folyamatos információáradat és a gyorsan változó munkaerőpiac miatt a tudás megszerzésének hagyományos útjai is átalakultak. Sok fiatal számára nem a hosszú távú karrierépítés a cél, hanem a gyakori munkahelyváltás, amely gyakran együtt jár a tudásbővítéssel és a magasabb fizetéssel is. Ma már a fizetés sokaknál fontosabb tényező, mint a stabil, előre kiszámítható karrier – hiszen egy énközpontú világban élünk, ahol az anyagi biztonság és a rövid távú előnyök gyakran felülírják a hosszú távú terveket.

A mai generációk egy bizonytalan világban navigálnak, ahol még azt sem tudhatják biztosan, hogy mi lesz a nyugdíjkorhatár, meddig kell majd dolgozniuk, és milyen jövő vár rájuk. Az átlagéletkor folyamatos növekedése miatt a munkavállalás időszaka egyre hosszabbra nyúlik, és sokszor a cégek élén olyan vezetők állnak, akik korábban már nyugdíjba vonultak volna. Eközben a technológia fejlődése folyamatosan átírja a munkaerőpiaci szabályokat, és jogosan merül fel a kérdés: vajon egyetlen diploma vagy egy szakma elegendő lesz egy életen át? A hagyományos, kiszámítható karrierutak lassan eltűnnek. Az Y generáció tagjai gyakran kényszerülnek arra, hogy alkalmazkodjanak, új készségeket sajátítsanak el, és folyamatosan fejlődjenek, hogy lépést tudjanak tartani a változó világgal. Ez az állandó bizonytalanság pedig óriási stresszt jelent, amelyet nap mint nap meg kell tanulniuk kezelni. Egy költői kérdés amire nem kell válaszolni, de könnyebb számukra az élet? 

A tudás átalakulása az internet és a modern munkaerőpiac hatására

Y generáció a munkahelyen
Y generáció a munkahelyen

Y generáció fogyasztási szokásai – a tudatos vásárlók generációja

Az Y generáció teljesen új alapokra helyezte a fogyasztási szokásokat. Ők voltak az elsők, akik tudatosan elkezdték keresni az etikus és fenntartható márkákat, és hajlandóak akár többet is fizetni egy termékért, ha az környezetbarát vagy egy társadalmilag felelős vállalattól származik.

Ugyanakkor rendkívül árérzékenyek is – köszönhetően az ár-összehasonlító oldalaknak és a kuponos appoknak, mindig a legjobb ajánlatokat vadásszák le. A hagyományos reklámok már kevésbé hatnak rájuk: sokkal inkább az influenszerek véleményében és a vásárlói értékelésekben bíznak.  Számukra a vásárlás nem csupán egy szükséglet kielégítése, hanem egyfajta közösségi élmény is – egy jól sikerült shoppingolás után nem ritka, hogy az új szerzemények rögtön felkerülnek egy Instagram-sztoriba vagy TikTok-videóba, vagy a barátokkal közös chatcsoportba.

Hogyan tudsz kapcsolódni az Y generációhoz?

Mivel az Y generáció digitális bennszülöttként nőtt fel, így a kapcsolatépítés egyik kulcsa az online térben való aktív jelenlét. A hagyományos hirdetésekkel és hosszú, unalmas szövegekkel nem lehet őket megszólítani – sokkal inkább a vizuálisan vonzó, interaktív és rövid tartalmakra nyitottak. A közösségi média felületei, mint az Instagram, a TikTok vagy a LinkedIn, nemcsak szórakozásra szolgálnak számukra, hanem információszerzésre is. Egy hiteles és átlátható kommunikációs stílus elengedhetetlen, hiszen könnyen felismerik a manipulációt, és gyorsan elveszítik az érdeklődésüket, ha nem látják a valódi értéket egy üzenetben.

A kapcsolatteremtés másik fontos eleme az értékek hangsúlyozása. Ez a generáció különösen érzékeny a társadalmi felelősségvállalásra, a fenntarthatóságra és az etikus üzleti gyakorlatokra. Nemcsak az számít, hogy egy cég vagy márka mit mond magáról, hanem az is, hogy mit tesz. Azok a szervezetek és vezetők, akik hitelesen kiállnak egy ügy mellett, például a környezetvédelem, a társadalmi egyenlőség vagy a mentális egészség támogatása mellett, sokkal könnyebben nyerhetik el a bizalmukat és a lojalitásukat. 

A munkahelyi kultúra szempontjából is elengedhetetlen az új szemlélet. Azok a munkahelyek, ahol a vezetők nyitottak a visszacsatolásra, ahol valódi párbeszéd alakulhat ki a dolgozók és a vezetés között, sokkal vonzóbbak számukra.

Nem szabad megfeledkezni az élmények fontosságáról sem. Az Y generáció számára az anyagi javaknál sokkal értékesebbek az egyedi élmények, a közösségi események és az olyan interakciók, amelyek érzelmi kötődést hoznak létre. Sokkal könnyebben tudunk kapcsolatot építeni velük, ha nem csupán terméket vagy szolgáltatást kínálunk, hanem olyan élményeket is, amelyek emlékezetessé teszik az adott munkáltatóval a kapcsolatot.

A kommunikáció sikeressége érdekében pedig fontos, hogy az Y generációval ne csupán beszéljünk, hanem hallgassuk is meg őket. A hagyományos, tekintélyelvű hozzáállás helyett a nyitottság és a kétirányú kommunikáció hozza meg az eredményt. Ők nem pusztán munkavállalók, hanem partnerek is, akiket érdemes bevonni a döntésekbe és akiknek a véleménye valóban számít.

Az Y generáció nemcsak hogy gyorsan alkalmazkodik az új technológiákhoz, hanem el is várja azokat. Az okos megoldások, az automatizált szolgáltatások és az AI-alapú interakciók mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hatékonyabb és gördülékenyebb kapcsolat épüljön ki velük.

Ahhoz, hogy sikeresen hidat építsünk az Y generációhoz, egy modern, nyitott és értékalapú hozzáállásra van szükség. A digitális világban való aktív jelenlét, a hiteles kommunikáció, a társadalmi felelősségvállalás és a valódi párbeszéd mind hozzájárul ahhoz, hogy ne csak elérjük, hanem meg is nyerjük ezt a generációt.

Egyet ne felejts el! Mivel egyik generáció sem tudja ráerőltetni a másikra a saját világát, nincs más választásod, mint valamilyen úton módon kapcsolódni, kapcsolódni és kapcsolódni...

Forrás: Steigervald Krisztián: Generációk harca - Hogyan értsük meg egymást

https://generaciok.com/konyvek/

https://generaciok.com/media/

Fotó: Freepik